Hát esküszöm nem tudom, hogy miképpen csinálod. De megint itt vagy. Már megint,
ugyanúgy, mint jó pár héttel ezelőtt. Itt állsz, itt toporogsz a szívem ajtaja előtt, várva,
hogy beengedjelek. De én kizártalak, erre te megpróbálsz betörni az ablakon, de az
sem sikerül. És akkor megint előveszed a kulcsot, és hipp-hopp kinyitod a zárat, s
besétálsz, csak lazán. Mintha neked ez olyan könnyű lenne, ésvalóban, akárhogy is,
te ki be sétálhatsz a szívemben, mivel nem tudom megállítani, mert én adtam a kulcsot
a szívemhez.És te nagy valószínűséggel csináltattál róla egy másolatot, mivel megint
cseréljem a zárat, csak a műtét túl drága lenne, és asszem te többet érsz ennél...Miért
nem hagysz már békén, miért? Hülye érzelmek, csak gond van veletek..Imádva utálni
lehet valakit? Ugye, hogy nem? :/
(Én)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése